Az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben. Rudolf trónörökös főherczeg ő császári és királyi fensége kezdeményezéséből és közreműködésével. I– XXI. kötet.
A 3. kötet hiányzik!!!
I. kötet: Bevezető kötet.
II. kötet: Bécs és Alsó-Ausztria.
III. kötet: Magyarország I.
IV. kötet: Felső-Ausztria és Salzburg.
V. kötet: Stiria.
VI. kötet: Karinthia és Krajna.
VII. kötet: Magyarország II.
VIII. kötet: Az osztrák Tengermellék és Dalmáczia.
IX. kötet: Magyarország III.
X. kötet: Tirol és Vorarlberg.
XI. kötet: Csehország I.
XII. kötet: Csehország II.
XIII. kötet: Magyarország IV.
XIV. kötet: Morvaország és Szilézia.
XV. kötet: Magyarország V. Felső-Magyarország I.
XVI. kötet: Galiczia.
XVII. kötet: Bukovina.
XVIII. kötet: Magyarország VI. Felső-Magyarország II.
XIX. kötet: Bosznia és Herczegovina.
XX. kötet: Magyarország VII. Délkeleti Magyarország: Erdély és a szomszédos hegyvidékek.
XXI. kötet: Szent István koronája országai VIII. Horvát-Szlavonország.
Budapest, 1887– 1901. Magyar Királyi Államnyomda. [4] + VIII + 594 + [2]? p. + 1 hasonmás (kihajtható); XVI + 688 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XVI + 526 + [2]? p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XIV + [2] + 12 + [4] + 604 p. + 2 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia) + 1 t. (dupla oldalas hasonmás); XI + [1] + 412 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XII + 512 p. + 2 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XIV + 656 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XVI + 732 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XII + 604 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XII + 594 + [2]? p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XII + 612 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XII + 680 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XII + 600 p. + 1 t. (sérült hártyapapírral védett kromocinkográfia); XVI + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia) + 728 p.; XII + 444 p.; XVI + 886 p. + 2 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XI + [1] + 528 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XII + 480 p.; XII + 512 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XIV + 604 p.; XII + 574 + [2] +14 + [2]? p. Első kiadás.
Az eredetileg 396 füzetben megjelent munka 21 kötetet töltött meg 572 közleménnyel és 4520 rajzzal, amelyből 19 színes képmelléklet.
A monumentális vállalkozás a nagyközönség számára népszerűsítő stílusban írt összefoglaló mű az Osztrák-Magyar Monarchia földrajzáról, állat- és növényvilágáról, történetéről és néprajzáról. A 21 kötetből álló könyvsorozat első kötetét Rudolf trónörökös 1885. december 1-én nyújtotta át apjának, Ferencz Józsefnek. Az egész Monarchiát bemutató munka előkészületeit Rudolf trónörökös (1858– 1889) indította el 1884-ben. Az első négy kötet anyagának elkészülte után a trónörökös 1889-ben tragikus körülmények között elhunyt. Ekkor a sorozat szervezését özvegye Stefánia hercegnő vette át, aki ugyanolyan szellemben folytatta a munkát, mint, ahogy azt Rudolf trónörökös is akarta volna.
A könyvsorozat még napjainkban is fontos forrása a történészeknek, művészettörténészeknek és néprajzkutatóknak. Az illusztrációk és rajzok a hétköznapi történelem lenyomataiként, korrajzként is értelmezhetők. E kötetekből azok is tanulságos látleletet kapnak, akik a Monarchiára, mint az egyesült Európa előfutárára tekintenek.
Kósa László, akadémikusunk az alkotók listájával kapcsolatban ezt írta: „ Az egyes országok és tartományok bemutatására nagyon helyesen elsősorban ottani tudósokat, írókat és képzőművészeket, esetenként politikusokat és publicistákat kértek föl. A hét magyarországi kötet munkatársai valóban értelmiségi elitet képeznek. Felsorolásukra nincs tér, csupán néhány név álljon itt. A szerkesztőbizottság elnöke – különben az egész mű megszületésének egyik fő ösztönzője – Jókai Mór volt. A közreműködő jeles szépírók közül még Mikszáth Kálmánt, Benedek Eleket, Eötvös Károlyt, a vezető tudósok sorából Márki Sándort, Fraknói Vilmost, Csánky Dezső történészeket, a földrajztudós Hunfalvy Jánost és Lóczy Lajost, művészeink reprezentatív csoportjából Munkácsy Mihályt, Benczúr Gyulát és Mednyánszky Lászlót nevezzük meg. A Szent István koronához tartozó horvát-szlavón társország kötetének szerkesztését Iso Krsnjavi zágrábi egyetemi tanár, neves művészettörténész és kultúrpolitikus végezte. A csehországi szerzők közül Alois Jiráseket, a cseh történelmi regény atyját, a galíciaiak sorából Stanislaw Tarnowski krakkói egyetemi tanárt, kiváló irodalomtörténészt említjük. A népes osztrák szerzői körből a nemzetközi hírű botanikusra, Anton Kernerre hívjuk föl a figyelmet. ” A fametszetek a Magyarországot ismertető kötetekben a Morelli Gusztáv vezetése alatt alapított intézetben készültek Budapesten.
Egységes, díszes, dúsan aranyozott gerincű, vaknyomásos kiadói szürke egészvászon kötésben (Gottermayer könyvkötészetéből, Budapest).
A megrendelt könyvek a rendelést követően átvehetők budapesti antikváriumunkban a bolt nyitvatartási idejében, vagy kiszállítjuk Önnek a Szállítási és garanciális fül alatt részletezett feltételek mellett.
Jelenlegi ára: 450 000 Ft
Az aukció vége: 2018-06-20 20:06 .
